5. Január 19. – 21.

2019 január 19. szombat (a negyedik nap)

Szombaton délelőtt megkapta az infúziót és azt beszéltük meg hogy hétfőn találkozunk mert vasárnap nincs nyitva a rendelő, de nem lesz gond jó lesz az úgy mondták. 

Mivel közben egyre több internetes információt olvastunk el kérdeztem V doktornőt, aki a szombati ügyeletes volt, hogy mi van a kutyáknál a dialízissel, erre annyit mondott hogy nem szokott segíteni.

Az élettani funkciók rendben voltak, de ezen a napon nem evett semmit.

2019. január 20-a vasárnap (az ötödik nap)

Mivel szemlátomást nem volt jól Bodza gondoltam, ha nincs is rendelés a rendelőben, felhívom telefonon SL doktort hátha rá tud pillantani. 

Sikerült is telefonon elérnem, de azt mondta, hogy nem tud ránézni mert nincs otthon (én ezt nem igazán hittem el)

• Mit próbáljunk neki adni esetleg egy kis cukros tejet?
• A tejtől fosni van fog, inkább egy kis húslét de ne fűszereset.

Ezt meg is próbáltuk. Az eredmény: három alkalommal három vagy négy mokkáskanálnyi lét tudtunk belediktálni ez tulajdonképpen egyenlő a nullával.

Közben olvastunk egy cikket, ami egy vidéki internetes portálon tettek közzé. Egy Boni nevű kutya történetét mesélte el a gazdája, akinek kullancsfertőzés következtében súlyos vese leállása lett és egy vidéki városban egy orvos dialízis katétert ülteted be a kutyusnak. Bonit ezt követően két hónapos kezelés után sikerült egészséges állapotba visszahozni.

(A cikkről a 3. sz. mellékletben olvashattok részletesebben)

Azt is elhatároztam, hogy az Állatorvosi Egyetem szakrendelésére is elviszem Bodzát. 

Az volt a problémám a jelenlegi kezeléssel, hogy semmiféle perspektívát nem tudtak adni és semmiféle hasznos információval nem láttak el. Ezért gondoltam, hogy szakrendelésen mindenképpen szeretném megmutatni vajon ők mit mondanak.

2019. január 21. hétfő (a hatodik nap) 

Reggel szokás szerint már nyitás előtt fél órával ott voltam a rendelőben. Mivel várni kellett gondoltam szerencsét próbálok és megpróbálom felhívni az egyetemen a szakrendelést. Kb. három héttel későbbre tudtak volna időpontot adni így azt nem kértem, hanem kértem, hogy kapcsolják a szakrendelést. Az asszisztens jelentkezett és mondta, hogy F doktornő most nem tud a telefonhoz jönni, de ígért egy visszahívást.

Az infúzió előtt levették a vért a vese értékek kontroljához, délután lesz meg az eredmény. Nem sokkal később F doktornő valóban visszahívott és egy pár szót tudtunk beszélni. Elmondtam neki a jelenleg ismert verse értékeket és azt mondta, hogy ez valóban magas, de most annyira tele van a szakrendelés, hogy biztos, hogy nem tud fogadni viszont, ha elviszem az ügyeletre a kórházba ott az ügyeletes orvos tud vele konzultálni. Megköszöntem és azt mondtam, hogy lehet, hogy igénybe veszem ezt a lehetőséget.

Délután folyamán két dolog is történt így végül is nem mentem el az ügyeletre. Egyrészt meglettek a vese értékek, amik némi javulást mutattak.

Karbamid 46, kreatinin 551.

Örültem a javulásnak és megkérdeztem SL doktort, hogy nem lehet-e, hogy ennek a javulásnak csak az az oka, hogy már napok óta nem eszik (és így mivel nem visz be fehérjét bomlástermék sem nagyon keletkezhet) de azt mondta, hogy köze nincs hozzá, így további reményt adott arra, hogy lehet, hogy valóban a prosztata megnagyobbodás okozta az elzáródást és így ennek megszüntetésével remény lehet a gyógyulásra.

Természetesen nem ültünk a babérjainkon és délután sikerült rátalálunk egy vidéki állatkórházban VG doktorra, aki a cikkben szereplő műtétet végezte. Sikerült is vele telefonon beszélni és abban maradtunk, hogy másnap Bodzát leviszem egy alapos ultrahangra és megbeszéljük a lehetőségeket.